Poloskainvázió!
Kellemetlen téma és kellemetlen kis élőlények a kertünkben és a lakásunkban: mára már szinte hozzászoktunk, hogy újra és újra megjelennek a legváratlanabb helyeken. A poloskákról van szó, akikkel mindannyian találkozunk, túl gyakran is. De mit kell tudni róluk, honnan jöttek és miért szaporodtak el ennyire?
Olvasási idő kb.: 2 perc
Tele van velük a kert. Ez még nem is lenne nagyon meglepő, de a lakásban is gyakran találkozom velük. Tegnap az íróasztalomon tartott füzetek közül mászott elő egy, a kollégám pedig azt mesélte, hogy halálra rémült, amikor gyakorlatilag a mennyezetről ereszkedett le elé. Poloska vagy büdösbogár - régebben is ismertük, de messze nem került az utunkba ilyen sűrűn, mint mostanában.
Ősszel védelmet keresnek
Az ázsiai márványpoloska és a zöld vándorpoloska Magyarországon invazív fajnak számít - azaz nem őshonos, de hazánkba bekerülve az egyre enyhülő telek, a klímaváltozás miatt képes áttelelni és szaporodni. Gyakran hatékonyabban terjeszkednek, mint az őshonos fajok, így képesek azokat kiszorítani egy területről. Az invazív fajok terjedésében az embernek is nagy szerepe van: a nemzetközi kereskedelem és utazás során egy rakománnyal vagy akár a bőröndünkben is hazahozhatunk ilyen állatokat, növényeket.
Mivel ezek a poloskafajok többnyire a szubtrópusi övezet lakói, ilyenkor már keresik a védett zugokat, ahol meghúzhatják magukat a tél folyamán. Így kerülnek a lakásokba is: berepülnek az ablakon, megkapaszkodnak a behozott tárgyakon. Ráadásul ha ki akarjuk őket terelni, vagy éppen lecsapni egy összetekert újságpapírral, megértjük, miért szolgáltak rá a magyar nevükre: kellemetlen szagú váladékot bocsátanak ki.
Itt fordulnak elő Magyarországon a legsűrűbben
A poloskák talán meglepő módon a városokat keresik fel legszívesebben. Persze szeretik a kerteket is, főleg nyáron - komoly károkat is okozhatnak bennük. Növényi nedvekkel táplálkoznak: kiszívják a lédús, magas cukortartalmú termések levét, de a leveleket is tönkretehetik. Mivel azonban a túlélés kulcsa a poloska esetében az, hogy képes-e valahogy átvészelni a telet, az elterjedése mégis a városokban a legerősebb. Itt találnak menedéket a hideg időszakban, majd innen rajzanak ki tavasszal szaporodni és táplálkozni. Még egy térkép is készült a magyarországi poloskalefedettségről, amelyet ezen a linken találhatsz meg. Ezen is egyértelműen látható, hogy a nagyvárosok a leginkább érintettek.
Mit tehetünk ellene?
Rengeteg házi praktikáról és kártevőirtó szerről olvashatunk a szakirodalomban és az interneten, a legjobb azonban ebben az esetben is a megelőzés. Szereljük fel az ablakinkat jó minőségű szúnyoghálóval, és figyeljünk a rendszeres karbantartásra - elég egy rés, és máris bejutott a lakásba a poloska. Ez igaz az ablakokra, ajtókra is: nemcsak a kellemetlen rovarok, de a fűtésszámla is jó érv arra, hogy kijavítsuk vagy kicseréljük az elöregedett nyílászárókat.
Szintén költségcsökkentő ötlet a lámpák lekapcsolása: ne világítsunk feleslegesen, ha nem akarjuk odavonzani a poloskákat. Mielőtt egy szabadban töltött nap után belépünk a lakásba, nézzük át a ruháinkat, nem hoztunk-e magunkkal hívatlan vendéget.
Ha már bekerült a lakásba, mi egy üres gyufásdoboz segítségével szoktuk megfogni anélkül, hogy hozzáérnénk,és kitessékeljük. Reméljük, nem talál vissza, és a hideg elvégzi a dolgát. Aki ennél biztosabbra menne, az is találhat hatékony, de környezetbarát szereket a poloska elűzésére: a vízbe kevert ecet-szódabikarbóna kombináció vagy a menta, esetleg a teafa illóolaja riasztó hatással van a betolakodókra.
Ha pedig szívesen megtanulnád, hogyan vethetsz véget nem csupán a poloska, de sok más kártevő elszaporodásának is, nálunk ezt is megtanulhatod.