Online tanulás - oktatói szemmel

Ismét aktualitását éli az online tanulás, digitális oktatás. Sok ezer tanuló, köztük felnőttek ültek vissza a képernyők elé és folytatják választott képzésüket az online térben, otthonról, vagy épp a munkahelyükről. Az online tanulás lehetőségeivel már mi is foglalkoztunk korábban, de lássuk mit mondanak az oktatók, milyen tapasztalatokkal gazdagodtak az elmúlt egy évben.

Olvasási idő: 5 perc

A tapasztalat ma már azt mutatja a legtöbb képzés átültethető, ha nem is a teljes képzési időre, de időszakosan biztos az online oktatás világába. Néhány képzés típus esetében pl.: üzleti nyelvképzés meeting, vagy videokonferencia szimulálása például sokkal életszerűbb és hatékonyabb, ha nem a teremben ülve, hanem valóban gép előtt, egymástól távol szimulálják, gyakorolják a nyelvi fordulatokat, nyelvi paneleket a tanulók. Ugyanakkor egy csapatépítő tréning már nehezebben valósítható meg online, bár jó gyakorlatok vannak ma már arra, hogy az igazán kreatív tréner erre is talál megoldást. De mi a helyzet a szakmai képzésekkel, ahol eddig nem volt elterjedt az online tanulási forma.

Seres Mónikát és Bánfalvi Róbertet iskolánk pénzügyi, gazdasági  képzéseinek vezető oktatóit kérdeztük tapasztalataikról, milyennek látják az online tanulás hatékonyságát, hogy fogadták a tanulók és ők maguk, mint oktatók. Milyen nehézségekkel találkoztak és milyen előnyöket fedeztek fel ebben a tanulási-tanítási formában.

Mikor találkoztatok először az online tanulási-tanítási lehetőségekkel? A COVID hozta el ezt az időszakot, vagy előtte is voltak próbálkozások?

SM: 2018. szeptembere óta magántanárként oktatok, így elmondhatom, hogy már azóta az egyetemi tanulmányaikat folytató hallgatók korrepetálása is online térben zajlott. Az online korrepetálás (általában messengeren) már kb. 2015 óta jelen van az életemben, de akkor még csak egy-két egyetemistával használtuk ezt a lehetőséget, hiszen ők az ország bármely részéről megtaláltak, és kérhették a segítségem. A teljes átállás természetesen a coviddal együtt, 2020. tavaszán érkezett meg, de ekkor már tudatosan választottuk a Zoom-ot. Az egyik legjobb rendszernek bizonyult mind hallgatói mind oktatói szempontból egyaránt.

BR: Már korábban is találkoztam ezzel a képzési formával, de igazából az elmúlt egy évben vált ennyire meghatározóvá számomra az oktatásban.



Hogy működik a szakképzésben, szakmai képzésben az online tanulás-tanítás?

SM: Egyre jobban, és szerintem az elméleti képzéseknél a jövőben is remek lehetőség lenne. Óriási előnye, hogy nem kell utazni, parkolóhelyet keresni 😊 de az is, hogy hangfelvétel készül a tanórákról, melyeket vissza lehet hallgatni, hiányzás esetén pótolni lehet az elhangzottakat (persze így hivatkozni is lehet rá tanári oldalról!)

BR: Bizonyos képzéseknél működik, és persze vannak olyan tananyagegységek, ahol nehezen alkalmazható, de azt kell, hogy mondjam sok múlik a diákon és a tanáron. Nekik is alkalmazkodniuk kell ehhez a képzési formához. Van olyan, akinek ez könnyen ment és van, akinek ez sokkal nehezebben. Általában azoknak jön be az online tanulás, akik egyébként is képesek önállóan tanulni.

Ami nagy előnye az online oktatásnak, hogy a tananyag visszanézhető, és akkor is lehet hozzá „kapcsolódni”, ha az órán nem tudott részt venni. 

 

Milyen platformot használtok az online órákhoz?

SM: Általában Zoomot és magánoktatásban a Messengert, de ismerem és használom a Teamst, a DKT-t és a Meetet is.

BR: Alapvetően a ZOOM-ot használom. De TEAMS-en illetve az EKRÉTA-ban is tartok órákat.

 

Mi a legnagyobb résztvevői létszám, akiket eddig egyszerre tanítottatok online? Van egyébként szerintetek felső határ, hány fő aki még kezelhető?

SM: A legjobb a 10 fő alatti, ekkor lehet kamerát és mikrofont is használni szinte mindenkinek, és még hajlandóak is válaszolni a feltett kérdésekre. A legtöbb a 80 fő (egészen pontosan 84 fő), de itt csak az előadás megtartása, szigorúan az elméleti tananyag átadása történhet meg. A gyakorlati feladatok átadása nehézkes, nehezen kérdeznek, mert cikinek gondolják általában a társaik előtt, ha butaságot kérdeznének. Így sajnos sokszor csak később, a számonkéréseknél derül ki, ha valamit nem értettek meg igazán.

BR: A legtöbb az 40 fős csoport volt. 10 főig jól kezelhető afelett már egyre nehezebb.



Miben kellett változtatni a tanítási, oktatási módszereiteken az online tanítás során? Kellett változtatni?

SM: Igen kellett. Sokkal részletesebb kell elmagyarázni a tananyag egyes részeit, másként kell kérdezni, sokat kell kérdezni, mert nem látjuk őket, nem látjuk a metakommunikációjukat, a mimikájukat, így nem tudjuk érzékelni, hogy követi-e az elhangzottakat. Nem látjuk a szemüket, és ez hiányzik nekem a legjobban. És persze sokkal nehezebben kérdeznek ők is, hiszen van olyan csoport, akik élőben nem is találkoztak, azt sem tudják, ki jár a csoportba.

BR: Természetesen nekünk oktatóknak is kellett változnunk, nincs, vagy alig van visszajelzés. Nem látjuk a diákot, nincs meg az a kapcsolat a kommunikációban úgy, mint a kontakt órákon. Sokan vannak bejelentkezve muszáj kikapcsoltatni a kamerákat. A kisebb csoportokban ez könnyebben áthidalható volt a sok visszakérdezés alkalmazásával. Nagyobb létszámnál ez már nem működik, a különböző módszerek közül itt még nem sikerült megtalálni a leghatékonyabbat.

 

Mennyire valósítható meg az interaktivitás egy online órán?

SM:Kis létszámnál teljesen jól.

BR: Csoportlétszámtól függ, minél nagyobb a létszám annál kevésbé.



Mi okozza számotokra a legnagyobb nehézséget az online tanítás során?

SM: Az, hogy nem látom őket.

BR: Nincs vagy alig van valós idejű visszajelzés.

 

Volt, ami meglepetést okozott, könnyebben megvalósult, mint terveztétek, vagy épp az ellenkezője és nem működik az online térben?

SM: Az eleje döcögös volt, de igazából mindenki valamilyen szinten hozzászokott és jól haladunk a tananyaggal. Az sokat segít, hogy visszahallgatják és a tábla nem törlődik, tehát óra végén a teljes „táblára” írt tananyagot azonnal megkapják.

BR: Azt hittem az elején, hogy a diákoknak sokkal nehezebb lesz hozzászokni az online oktatáshoz és ez összességében sokkal könnyebben ment. A kétirányú kommunikáció sajnos alig működik.

 

Mi a tapasztalatotok, mennyi az az időtartam, amit mind tanulói, mind oktatói oldalról még befogadható és bírható az online tanulás keretében?

BR: Általában 60-90 perces órák bírhatóak, de függ a tananyag nehézségétől, az óra idejétől. Délelőtt általában tovább bírják, mint hétköznap délután.

 

Milyen pozitív élményetek kötődik az online tanításhoz?

SM: Amikor felkiáltanak, hogy most már értik és megvan mi hiányzott 😊

BR: Amikor a tanuló jelzi, hogy nem tudott részt venni az órán, de a hangfelvétel alapján mégis könnyebben értette meg mintha egyedül.

 

Végezetül, mit tanácsoltok annak a tanulónak, aki még hezitál és nem biztos benne, hogy bele merjen vágni az online tanulásba?

BR: Ha igazán akarja akkor semmivel sem nehezebb az online tanulás, mint a személyes oktatás. Itt is csak tanulni kell.

SM: Ne gondolkozzon sokáig, próbálja ki és meglátja, menni fog 😊

 

Az online képzés, digitális tanulás az elmúlt egy évben rohamos tempóval tört be a felnőttképzés területére is. Sokan örömmel fogadták és várták a vele járó rugalmasságot, sokan kényszermegoldásként, egy átmeneti időszakként élik meg az online tanulást-tanítást. Akárhogy is tagadhatatlan, hogy átalakulás alatt/előtt áll a képzési piac és a jövőben, mint tanulói igény is jelen lesz a tanulás ezen formája, melyre mind a képzőknek, mind az oktatóknak reagálniuk kell. A téma aktualitása miatt, mi is többet foglalkoztunk már az online tanulás-tanítás lehetőségével, fogalmaival, előnyeivel és hátrányaival. A témában további cikkeket ITT és ITT olvashatsz.

Málics Bettina
Okleveles andragógus, tréner 

3 + 1 tipp a hatékony felnőttkori tanuláshoz
Minden, amit az új típusú szakmai képzésekről tudni lehet és tudni érdemes
Milyen képzésre tudok jelentkezni középfokú végzettséggel? – Bemeneti feltételek II.