A tudomány világnapja
Az UNESCO szerint a globális tudás elengedhetetlen a béke és a fejlődés fenntartásához, a világ és egymás megértéséhez pedig a legfontosabb eszköz a tudomány. Különösen fontos emellett hitet tenni napjainkban, amikor a tudományos élet szereplői egészen új kihívásokkal néznek szembe. Az elmúlt másfél évben már unásig ismételt téma lett a koronavírus-járvány, mégis: ilyen méretű válsággal és annak következményeivel megküzdeni - szerencsénkre - nem mindennapi tudományos feladat.
Olvasási idő kb.: 2 perc
A magyar tudomány napja november 3-ára esik, nemzetközi szinten pedig az UNESCO, az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete hozta létre ezt az ünnepet, és november 10-ére tette annak dátumát. A világnap teljes neve egyébként „A tudomány világnapja a békéért és a fejlődésért”. Azaz nem csupán a tudomány fontosságára hívják fel ezen a napon a figyelmet, hanem arra is, hogy ha tanulunk, tudománnyal foglalkozunk, tudományos kutatásokat használunk fel a munkánkban, vagy bármi módon kapcsolódunk ehhez a területhez, akkor azt a béke és a fejlődés érdekében tegyük.
Szép új világ
Ennek a leírásnak a kapcsán kicsit elábrándoztam: milyen is lenne egy olyan világ, ahol valóban a béke és a fejlődés a fő cél? Ahol a tudományos eredményeket nem állítják a fegyverkezés szolgálatába, hanem az élelmezési nehézségek vagy épp a klímaválság megoldására fordítják? Úgy tűnik, nem is járok messze az igazságtól: az UNESCO a 2021-es esemény témájává a klímabarát közösségek építésének fontosságát tette. Célja, hogy közelebb hozza a tudományt az emberekhez, kilépjen az elefántcsonttoronyból, és ne valamilyen tőlünk távoli, magasabbrendű fogalomként jelentesse meg azt, hanem bevonja a társadalmat is a tudományos kérdések megválaszolásába.
Tudomány a mindennapokban
Hol találkozik az átlagember a tudománnyal? A legegyszerűbb példa - és ennek jelentőségét ma különösen élesen érezzük a mindennapjainkban - ha bemegyünk egy orvosi rendelőbe vagy egy gyógyszertárba. Tudományos kutatások nélkül sokkal kevésbé lennénk képesek karbantartani az egészségünket, mint ahogy azt ma megtehetjük. A koronavírus-járvány idején egyszerre kétféle irányt is láthattunk: nőtt a tudományos cikkek és műsorok népszerűsége, miközben a korábbinál sokkal több álhír reppent fel, tömegeket állítva maga mellé. Gyakran egyáltalán nem egyszerű eldönteni, mi a valóság és mi a hamis információ.
A másik helyzet, amelyben gyakran felhasználunk tudományos eredményeket, a tanulás. Bármilyen esszét, házi- vagy szakdolgozatot kell írnunk, elengedhetetlen utánajárnunk a témánknak tudományos és szakmai oldalakon, és hiteles forrásokat, hivatkozásokat elhelyezni a szövegben. Bár frusztráló lehet és megnehezítheti a munkánkat, a tapasztalatom mégis az, hogy nagyon hasznos az alapos kutatómunka, hiszen még így a tanulás utolsó fázisában is rengeteg új ismerettel gazdagodhatunk.
Sokan szórakozásból is foglalkoznak tudományos témákkal. Én is szívesen olvasok olyan magazinokat vagy hallgatok podcast adásokat, amelyek szórakoztató formában mesélnek a legkülönbözőbb témákról, legyen az a postagalambok reptetése vagy akár a klímaváltozás hatása a jegesmedvék életére.
Tanulj te is!
Persze egy-egy tanfolyam elvégzése nem tartozik a tudományok körébe, de még a leginkább gyakorlati képzések is tudományos eredményekre épülnek vagy felhasználják azokat. Mindenképpen tágítja a látókörödet, hozzáad a tudásodhoz, több leszel azáltal, ha felnőttként is képzed magad. A Minervánál jó helyen jársz, válogathatsz a legkülönbözőbb tanfolyamok közül, ha tovább böngészel oldalunkon.