Az MRP elsőre bonyolult rövidítésnek tűnik, pedig a lényege nagyon gyakorlati: megmondja, miből, mennyit és mikorra kell beszerezned vagy legyártanod ahhoz, hogy a termelés ne álljon meg. Ha készletekkel, beszerzéssel vagy gyártási adatokkal dolgozol, ez az a terület, ahol a pontatlanság gyorsan pénzben és csúszásban jelenik meg.
Kezdőként nem az a feladat, hogy egy vállalatirányítási rendszert azonnal mélységében kezelj. Először a logikát kell átlátni.
Olvasási idő kb.: 5 perc
Mit jelent az MRP a gyakorlatban?
Az MRP a Material Requirements Planning, vagyis anyagszükséglet-tervezés rövidítése. A célja egyszerű: a vevői igényből vagy gyártási tervből visszaszámolni, milyen alapanyagokra, alkatrészekre és részegységekre lesz szükség.
A rendszer három alapadatra támaszkodik:
- gyártási terv - mit kell elkészíteni és mikorra,
- darabjegyzék (BOM) - egy késztermékhez milyen összetevők kellenek,
- készletadatok - mi van raktáron, mi van úton, mi van már lefoglalva.
Ha ez a három adat rendben van, az MRP használható döntési alapot ad. Ha nincs rendben, a számolás gyors lesz, de nem lesz pontos.
Hogyan számolj anyagszükséglettel?
A legegyszerűbb módszer egy rövid, kézi példa.
Tegyük fel, hogy 100 darab terméket kell gyártani. Egy termékhez kell:
2 darab A alkatrész
4 darab B alkatrész
Ebből az összes bruttó szükséglet:
A alkatrészből 200 darab
B alkatrészből 400 darab
Ezután jön a nettósítás. Megnézed, mi van már rendelkezésre álló készletben.
Példa:
A alkatrészből raktáron van 50 darab
B alkatrészből raktáron van 120 darab
A nettó szükséglet így:
A alkatrész: 200 - 50 = 150 darab
B alkatrész: 400 - 120 = 280 darab
Ez még mindig nem a teljes kép. Figyelni kell az átfutási időre is. Ha az A alkatrész beszerzése 2 hét, a B alkatrészé 3 nap, akkor a rendelési időpont sem lesz ugyanaz. Az MRP egyik valódi haszna itt látszik meg: nemcsak mennyiséget számol, hanem időzítést is.
Hol csúszik el a legtöbb kezdő?
Jellemzően nem a képlet a probléma, hanem az adatminőség.
A leggyakoribb hibák:
- hibás darabjegyzék - egy komponens kimarad vagy rossz mennyiséggel szerepel,
- pontatlan készletnyilvántartás - a rendszerben van készlet, a valóságban nincs,
- nem kezelt selejt vagy veszteség - a tényleges felhasználás magasabb,
- rossz átfutási idő - a rendelés papíron időben érkezik, a gyakorlatban késik.
Ezért az MRP nem puszta adminisztrációs feladat. Folyamatfegyelmet, adatkezelést és rendszerben gondolkodást igényel. Ezek a készségek a mindennapi munkában is fontosak, és egy logisztikus képzés segíthet az ilyen alapok rendszerezésében.
Mivel érdemes kezdeni, ha még új a terület?
Első lépésként érdemes Excelben végigvinni néhány egyszerű példát. Nem véletlen, hogy a logisztikában sokan ezzel tanulják meg az összefüggéseket. Ha szeretnéd jobban érteni, miért ennyire fontos ez az eszköz a készletezésben és tervezésben, olvasd el ezt a korábbi cikket az Excel szerepéről a logisztikában:
A következő szint az, amikor már nemcsak számolsz, hanem értelmezed is az eredményt: mi sürgős, mi rendelhető később, hol van készlethiány, és hol áll bent feleslegesen az áru. Ezen a ponton egy logisztikai képzés hasznos lehet.
Ha pedig a tanulást munka mellett kell megoldanod, érdemes ezt a kapcsolódó cikket is megnézni:
Összegzés
Az MRP alapja egy egyszerű gondolat: a gyártási igényből visszaszámolod az anyagszükségletet, majd ezt összeveted a készletekkel és az átfutási időkkel. A módszer ereje a rendszerességben van.
Ha ezt a logikát stabilan érted, könnyebb lesz átlátni a beszerzés, a raktározás és a termelés kapcsolatát is. Ebben segíthet egy logisztikus tanfolyam, ahol a fogalmak mögött a működési logika is helyére kerül.