Alexandra 2018 óta segíti a vállalatokat és a hallgatókat abban, hogy magabiztosan és hatékonyan alkalmazzák az informatikai eszközöket. Hisz abban, hogy a tanulás akkor válik valódi fejlődéssé, ha támogató és inspiráló környezetben történik – és hogy a digitális kompetenciák fejlesztése nem csupán szakmai előny, hanem kulcs a jövőhöz.

MB: Az elmúlt években hogyan változott meg a vállalatoknál az Excelhez és általában a digitális készségekhez való hozzáállás?

BA: A mai munka világában nem csak az a lényeg, hogy mennyit tudsz, hanem, hogy mennyire vagy hajlandó tanulni. Az Excel erre tökéletes példa, hiszen sokaknak egy egyszerű táblázatkezelő szoftver, pedig a vállalati életben kulcsfontosságú szerepet tölt be, hiszen pénzt, energiát és időt takarít meg. És ami a legjobb az egészben, hogy a tanulás még sosem volt ennyire elérhető. Sokak számára rendelkezésre állnak különböző online kurzusok, tudásmegosztó terek. A tanulás egy megragandó lehetőség és ami a legfontosabb az egészben, hogy bárki képes rá. A digitális készségek fejlesztésénél minden apró lépés nagyon komoly szakmai előnyt jelenthet. 

MB: Milyen leggyakoribb digitális készségbeli hiányosságokat tapasztalsz a vállalati képzéseken, és ezek mennyire hátráltatják a napi munkát?

BA: Szerintem a problémák nem ott vannak, ahol sokan gondolják, nem a bonyolult makróknál, összetett képleteknél és társaiknál, hanem egészen az alapoknál. Számos esetben tapasztaltam, hogy a munkatársak rengeteg időt veszítenek el, azért mert manuálisan oldanak meg olyan feladatokat, amit lehetne automatizálni is. Persze ebben benne van az idő elvesztegetése is, de ami talán nagyobb probléma, hogy ez mennyire demotiváló lehet a munkatárs számára. Képzeljük el, hogy órákon keresztül valaki elvégzi azokat a monoton feladatokat, amiket felgyorsíthatna automatizálással. A technikai hiányosságok azok nem csak apró, technikai malőrök, ezek közvetlenül hatnak a munkatársak elégedettségére, produktivitására és végső soron, a cégnek a teljesítményére is. 

MB: A digitális szorongás és a generációk közötti különbségek mennyire befolyásolják a digitális készségek fejlesztését, és mit tehetnek a vállalatok ennek kezelésére?

BA: Nagyon sokan nem csak félnek, hanem egyenesen rettegnek, hogy valamiféle technológiai bakit el fognak követni. Ezt nevezzük digitális szorongásnak. És a legnagyobb probléma vele? Hogy az emberek ezek után meg sem próbálják. Oktatóként számos esetben találkozom olyannal, hogy az egyénnek nem a tudásával van a probléma, hanem szimplán azzal, hogy nem hisz saját magában. Ez számomra hihetetlen, hogy több generációnál is ugyanazokat a mondatokat hallom vissza:

“A matek sosem ment nekem, az informatika meg pláne. Én sosem voltam reál beállítottságú, én ehhez buta vagyok, nekem ez nem fog sikerülni, szóval szerintem hagyjuk ki ezt a tananyagegységet”. 

Nagyon sokszor hallottam már ezt. Minden egyes csoportomban volt legalább 3-4 ember, aki így gondolkodott és ezzel korlátozta saját magát. Ez a fajta félelem, ez a fajta korlátozás sokkal nagyobb akadály lesz, mint bármi féle tudás hiánya. Oktatóként egyik legfontosabb feladatom, hogy ezeket a korlátokat lebontsuk. Egyik legszebb élményem egy Excel órán volt, ahol az egyik hallgató egy hasonló cipőben járó anyuka volt. Abszolút félt a függvényezéstől, de egy alkalom végére már magabiztosan használta a beágyazott függvényeket. A legszebb az egészben, hogy egy héttel később amikor találkoztunk akkor magabiztosan mesélte, hogy ő  segített a saját gyerekének is megérteni az informatika órán elhangzottakat az iskolában.

Én úgy vélem, hogy a generációs különbségek és az ebből adódó problémák sokkal kisebbek, mint ahogy azt sokan gondolják, hiszen maga a viselkedés egyéntől függ, kortól függetlenül. Láttam már olyat, hogy a gyakornok megmutatott egy trükköt a szenior kollégának, ő meg cserébe bevezette a gyakornokot a rendszerszemléletű gondolkodásba. És hát ebben van az igazi érték. Amikor a generációk nem versenyeznek egymással, hanem csapatként tekintenek magukra. 

A vállalatok, ha szeretnének nyújtani továbbtanulási lehetőséget, vagy kurzusokat, a legfontosabb feladatuk az, hogy egy biztonságos tanulási környezetet biztosítsanak. Egy olyan környezetet, ahol nem probléma a kérdés, nem probléma, ha az egyén hibázik. Számos esetben ez gátolja meg a tanulást, hogy az egyén fél kérdezni, fél, hogy el fogják ítélni, ami azért jelent problémát, mert a tanulásra és fejlődésre igenis mindenki képes.

MB: Az MI és az automatizáció egyre inkább átalakítja a munkahelyeket – szerinted hogyan érinti ez konkrétan az Excel használatát és az elemzői munkát?

BA: Sokan azt gondolják, hogy a mesterséges intelligencia tönkreteszi az Excelt, tönkreteszi az elemzői munkát. Ez attól függ, hogyan használjuk.  Maga a mesterséges intelligencia rengeteg lehetőséggel bír, nagyon komoly munkamennyiséget tud levenni a mi vállunkról, el tudja venni a monoton, ismétlődő, unalmas feladatokat.

Elemzőként fontos a kritikus gondolkodás, a kontextusbeli gondolkodás,
az adatok mögé látás, a döntéshozatal, vagy a döntéshozatal előkészítése.
Ezek azok a dolgok, amelyek valódi értéket képviselnek. 

MB: Sokan tartanak attól, hogy az MI „átveszi a munkát” – a te tapasztalataid alapján inkább kiegészíti, vagy helyettesíti az Excel tudást?

BA: Excelben a mesterséges intelligencia hatására megjelentek különböző intelligens funkciók, mint a prediktív funkciók, a különböző vizuális javaslatok, vagy az automatizációknak a lehetősége és ajánlása. Ezek azok a dolgok, amik leveszik a terhet a vállunkról. A problémák akkor tájt jelennek meg, amikor az emberek elfogadják bármi nemű kritika nélkül a ChatBot válaszait. Még most is, abszolút van rá esély, hogy a ChatBot tévedjen, vagy hallucináljon, és egy ilyen fajta tévedésnek az árát többszörösen is kifizethetjük. Nem beszélve arról, hogy nagyon sokan nem figyelnek oda az adatvédelemre, amikor elbeszélgetnek a ChatBot-tal. 

Éppen ezért fontos realizálnunk, hogy a mesterséges intelligencia egy asszisztens, ami a válaszokért felelősséget nem vállal. A saját munkánkért mi tartozunk felelősséggel, éppen ezért nem hagyhatjuk, hogy egy ChatBot megoldja helyettünk, vagy helyettünk gondolkozzon. Az Excel tudás, vagy bármi nemű tudás nem válik feleslegessé, csak mert ott van a ChatGPT az eszköztárunkban, hiszen épp emiatt a tudás miatt, emiatt a szakmabeliség miatt fogjuk tudni kritikusan áttekinteni a ChatGPT válaszait. Tekintsünk úgy a mesterséges intelligenciára, mint valamire, ami asszisztál minket, ami egy nagyon komoly munkaterhet levesz a vállunkról. Olyasvalamire, ami elvégzi helyettünk a rutinfeladatokat. Itt jön képbe az, hogy nem szabad teljesen ráhagyatkozzunk, nem szabad, hogy a megoldásait, a válaszait teljesen kritikán kívül hagyjuk. 

A szakmabeli tudásunk, ismereteink, a kritikus gondolkodásunk és a logika lesz az
ami biztonságossá teszi a mesterséges intelligencia használatát.
Ezek azok a jellemzők, amik segíteni fognak a megoldások megkülönböztetésében,
ezáltal el tudjuk dönteni, hogy valami jó, vagy rossz.
Éppen ezért a tudásunk sosem lesz felesleges. 

Ráadásul, ha szeretnénk, ha nem, a fejlődést nem lehet megállítani. Gondoljunk csak az internetre, az okostelefonra, a számítógépekre. Nagyon sokáig úgy gondoltak az emberek ezekre az eszközökre, hogy úgyis csak pár nagyvállalat fogja őket használni. Aztán itt vagyunk, és ezek az eszközök a mindennapjaink szerves részét képezik. 

MB: A jövő munkavállalójának milyen Excel- és digitális készségek leszami egy nagyon konnek elengedhetetlenek szerinted?

BA: A jövő munkavállalójának nem az lesz a legnagyobb fegyvere, hogy hány függvényt tud fejből, hanem hogy mennyire tud alkalmazkodni az új technológiákhoz, az új eszközökhöz. Persze az Excelben is vannak olyan alapok, amiket érdemes elsajátítani, mondjuk a kimutatások, alap adattisztítási technikák, de ettől függetlenül az újra való nyitottság mindig jól jön. A legnagyobb különbség itt lesz. A legnagyobb sikereket azok fogják elérni, akik realizálják, hogy mikor érdemes automatizálni, mikor érdemes feladatokat a “gépre bízni” ugyebár. A fennmaradó időt, a megnyert időt fel lehet használni újabb értékteremtésre.

A jövő munkavállalója adatvezérelt, kritikus szemmel gondolkodik és képes
az új eszközöket felhasználni arra, hogy elérje céljait. 

MB: Mit üzensz azoknak a vállalatoknak és dolgozóknak, akik még halogatják a digitális készségek fejlesztését?

A rövid válasz az, hogy nem érdemes halogatni a fejlődést, a tanulást. Aki ma nem fektet ebbe bele, az a jövőben sokszorosan meg fog fizetni ezért, vagy a pénzével, idejével, vagy az elvesztegetett lehetőségekkel.  A tanulás maga nem egy luxus, hanem egy befektetett lehetőség. Minden fajta digitális kompetencia egyfajta biztosíték a jövőre nézve. Hiszen nem az a kérdés, hogy a világ meg fog-e változni, hanem az, hogy mi képesek vagyunk-e vele együtt változni. 

Ahogy  Alexandra is hangsúlyozta, a digitális készségek fejlesztése nem csupán szakmai előny, hanem biztonság a jövőre nézve. Az Excel és az automatizáció világa ma már nem csak a számokkal dolgozók terepe – mindenki számára eszközt ad a hatékonyabb, tudatosabb munkavégzéshez. A technológia gyorsan változik, de a fejlődéshez való nyitottság örök érték marad. A dolgozók támogatása a digitális készségek fejlesztésében nemcsak szakmai előnyt, hanem motiváltabb, magabiztosabb munkatársakat eredményez.

Ha vállalatként szeretnéd, hogy csapatod hatékonyabban dolgozzon, gyorsabban reagáljon a változásokra és bátran használja a technológiát, ismerd meg Excel tanfolyamainkat.