A mesterséges intelligencia (AI) szerepe a szervezetfejlesztésben
.png)
A mesterséges intelligencia (AI) története az 1950-es évekre nyúlik vissza, amikor Alan Turing és más kutatók lefektették az alapelveit. Az első jelentős AI-fejlődési hullám az 1980-as években indult el szakmai körökben, de az igazi „piaci robbanás” a 2010-es évek második felében következett be. Ekkor a gépi tanulás és a mélytanulás látványos fejlődése, valamint az olyan modellek, mint a GPT vagy a neurális hálózatokon alapuló rendszerek, széles körben elérhetővé váltak. A vállalati szféra különösen a 2020-as évek elején kezdte stratégiai eszközként kezelni az AI-t, főként az automatizáció és a hatékonyságnövelés területén. Az oktatásban és a szervezetfejlesztésben az AI nem csupán kiegészítő eszköz lehet, hanem a tanulási és fejlődési folyamatok újradefiniálásának motorjaként is gondolhatunk rá. Ennek kapcsán Beszélgettünk Dr. Farkas-Kis Máté, szervezetfejlesztési tanácsadóval.
Olvasási idő kb.: 3 perc
Máté szervezetfejlesztési tanácsadó, tréner. Emellett egyetemi oktató és a döntéseink mögött megbújó matematikai összefüggéseket kutatja. Számos nemzetközi cikk és könyvfejezet írója, a matematikai coaching kialakítója.
ZsB: Milyen konkrét területeken hozhat az AI áttörést a szervezetfejlesztésben?
FKM.: Minden olyan területen, ahol képesek vagyunk hatékonyan implementálni a működésbe, mert csak ebben az esetben van lehetőség arra, hogy jól használjuk. Önmagában, ha van AI, az nem segít sokat. Gondoljunk csak a matematika érettségire. Attól, hogy használható a Négyjegyű függvénytáblázat, még nem tudom megoldani a feladatot, pedig minden benne van. Tudni kell jól használni, akkor tud áttörést hozni.