A felsőoktatás integrációjának keretén belül 2000. január 1-től a Pénzügyi és Számviteli Főiskola a Külkereskedelmi Főiskola, valamint a Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola integráns része lett. A jogelőd intézmények (volt önálló főiskolák) a Budapesti Gazdasági Főiskola karaiként változatlan profillal működnek tovább.
Intézményeinkben a kialakult hagyományok és szellemiség megtartásával, az üzleti tudományok területének széleskörű lefedésével kívánunk megfelelni a munkaerőpiac bővülő kihívásainak. Vonzó képzési kínálatunk lehetővé teszi, hogy a képzésben résztvevők az üzleti életben és a közigazgatásban egyaránt elméletileg jól felkészült, széles látókörű, biztos szakmai tudással rendelkező szakemberként állják meg helyüket.
A Pénzügyi és Számviteli Főiskola - évtizedes igények kielégítésére törekedve a művelődési miniszter rendelete alapján - 1988-ban kezdte meg a . A felsőoktatásban az alapképzésben megszerzett végzettségre és meghatározott szakképzettségre épülő, oklevéllel záruló továbbképzési forma a szakirányú továbbképzés. A olyan, újabb alapvégzettséget nem adó képzés, amely további, speciális szakirányú szakképzettséget biztosít.
A képzés célja olyan specialisták képzése, akik közgazdasági, mérnöki, pénzügyi vagy számviteli tevékenységük során közvetlenül is hasznosítani tudják egy-egy szakterület gyakorlatorientált ismereteit és képesek lesznek a megszerzett tudással közgazdasági és menedzsment munkát végezni, irányítani és szervezni.
Az új rendszerű képzéseinket a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény és a 79/2006. (IV.5.) sz. kormányrendeletben foglaltak szerint indítjuk.
A képzésben az alapképzésben szerzett legalább, főiskolai (Ba., Bsc.) fokozattal rendelkezők vehetnek részt. A felvétel további feltételeit az egyes szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményei határozzák meg.
A képzési formákat a Főiskola az alapképzési szakokhoz hasonlóan alakította. A képzési struktúra átalakulásával - sikeres vizsgák után OKJ szerinti - szakképesítés is szerezhető. A megszerezhető szakképesítések feltételeiről, tartalmáról a 35/2001. (X.10.) PM. rendelet nyújt részletes tájékoztatást. A szakképzéssel foglalkozó munkatársaink képzési tanácsadással segítik hallgatóinkat.
Intézményeinkben a kialakult hagyományok és szellemiség megtartásával, az üzleti tudományok területének széleskörű lefedésével kívánunk megfelelni a munkaerőpiac bővülő kihívásainak. Vonzó képzési kínálatunk lehetővé teszi, hogy a képzésben résztvevők az üzleti életben és a közigazgatásban egyaránt elméletileg jól felkészült, széles látókörű, biztos szakmai tudással rendelkező szakemberként állják meg helyüket.
A Pénzügyi és Számviteli Főiskola - évtizedes igények kielégítésére törekedve a művelődési miniszter rendelete alapján - 1988-ban kezdte meg a . A felsőoktatásban az alapképzésben megszerzett végzettségre és meghatározott szakképzettségre épülő, oklevéllel záruló továbbképzési forma a szakirányú továbbképzés. A olyan, újabb alapvégzettséget nem adó képzés, amely további, speciális szakirányú szakképzettséget biztosít.
A képzés célja olyan specialisták képzése, akik közgazdasági, mérnöki, pénzügyi vagy számviteli tevékenységük során közvetlenül is hasznosítani tudják egy-egy szakterület gyakorlatorientált ismereteit és képesek lesznek a megszerzett tudással közgazdasági és menedzsment munkát végezni, irányítani és szervezni.
Az új rendszerű képzéseinket a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény és a 79/2006. (IV.5.) sz. kormányrendeletben foglaltak szerint indítjuk.
A képzésben az alapképzésben szerzett legalább, főiskolai (Ba., Bsc.) fokozattal rendelkezők vehetnek részt. A felvétel további feltételeit az egyes szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményei határozzák meg.
A képzési formákat a Főiskola az alapképzési szakokhoz hasonlóan alakította. A képzési struktúra átalakulásával - sikeres vizsgák után OKJ szerinti - szakképesítés is szerezhető. A megszerezhető szakképesítések feltételeiről, tartalmáról a 35/2001. (X.10.) PM. rendelet nyújt részletes tájékoztatást. A szakképzéssel foglalkozó munkatársaink képzési tanácsadással segítik hallgatóinkat.
A képzés rendszere
A szakirányú továbbképzés rendszere a főiskolai oktatási tevékenységhez igazodik.
Jellemzői:
- a képzés időtartama a szakok tanterve szerint két, három, vagy négy félévesek
- a hallgatók leckekönyvben kapnak igazolást a tanterv szerinti tanulmányi kötelezettségek teljesítéséről
- a félévek végén a hallgatók minden tárgyból kollokviumi vizsgát tesznek
- az abszolutórium megszerzése után a hallgatók szakdolgozatot készítenek
- a képzés záróvizsgával fejeződik be (szakdolgozat megvédése)
A hallgatók tanulmányi és vizsgarendjéről Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rendelkezik. Az oktatási feladatokat az illetékes tanszékek szervezésében a Főiskola oktatói és a meghívott előadók teljesítik. A képzés a Főiskola székhelyén, területi intézeteiben, illetve vidéki bázisain esti és hétvégi levelező tagozaton történik.
| Esti tagozat: | hetenként 2 alkalom, délután 16 órától-20 óráig |
| Hétvégi levelező tagozat: | pénteken 15 órától - 20 óráig és szombaton 8 órától - 15 óráig |
A képzés tananyagát a főiskolai tanterv szerinti jegyzetek, a szaktudományok legújabb ismereteit tartalmazó szakkönyvek, publikációk, gyakorlati példaanyagok és a képzés számára készített speciális szakmai esettanulmányok képezik.
